„Az általunk alkalmazott módszerek lehetővé teszik a takarítási folyamatok optimalizálását oly módon, hogy nyomon tudjuk követni az adott terület mikrobaközösségének időbeli változását. A mikroorganizmusok mennyiségi kimutatása többféle módon történhet, például biokémiai alapon (adenozin-trifoszfát, ATP mérése), tenyésztéses módszerekkel (pl. hagyományos telepszámolás vagy tápközeg redoxpotenciál változásának mérése), valamint a nukleinsav analízise alapján (qPCR és metagenom szekvenálás)” – vázolja az alapokat Dr. Ősz Ágnes biológus, a B+N Referencia Zrt. tudományos főmunkatársa.
Nagy Zsuzsanna a B+N Zrt. higiéniai üzletág-igazgatójától azt is megtudjuk, hogy a cég jelenleg egy kórház kijelölt osztályán végez kísérleti vizsgálatokat. A törlőkendőkből és felmosókból vett minták alapján folyamatosan ellenőrzik a környék mikrobiológiai közösségét. Ez lehetővé teszi a kórokozók kimutatását és azonnali beavatkozást, mint például a vegyszerek cseréje, a vegyszer koncentrációjának növelése vagy a saját fejlesztésű UV fertőtlenítő berendezés használata.
A génszekvenálás folyamata, előnyei és hátránya
Az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy (IME) szaklapjának kérdésére a génszekvenálás folyamatáról és előnyeiről Dr. Ősz Ágnes elmonda: „A kórházi környezet higiéniai állapotának folyamatos ellenőrzése jelenleg is komoly feladat az intézmények számára, az egyes kritikus kórokozók – például a multirezisztens patogén baktériumok vagy a rotavírus – megjelenése azonnali beavatkozást igényel. E kórokozók kórházban történő elterjedése nagy kockázat a betegek és az egészségügyi dolgozók számára, amit a minél korábbi detektálás jelentősen csökkenthet. A közvetlenül a környezetből származó genomi szekvenciák (metagenom) vizsgálata lehetőséget nyújt az adott környezetben jelenlévő számos faj egyidejű elemzésére. Míg a hagyományos (Sanger) szekvenálással csak célzottan tudtunk egy-egy DNS-szakaszt vizsgálni, addig az újgenerációs szekvenálás nagy áteresztőképességű elemzési módszer. Egyszerre sok mintát képes kezelni, illetve egy mintán belül is nagy fajgazdagságot képes kimutatni, akár több száz fajt is, így több információt képes nyújtani a közösség diverzitásával, taxonómiai összetételével kapcsolatban, ugyanis ezt nem korlátozzák a kötött szekvenciák használatával összefüggő problémák. Ebből eredően ezzel a módszerrel képesek vagyunk akár új fajok, illetve vírusok azonosítására is.” – a szakemberugyanakkor azt is hozzátette: „A metagenom szekvenálás hátránya a nagymennyiségű adat miatti bonyolultabb feldolgozás és az összetettebb laboratóriumi előkészítés. Szintén molekuláris módszer az ún. qPCR (kvantitatív PCR), amely gyorsabb eredményt nyújt, viszont csak a marker fajok változáskövetését teszi lehetővé. Megfelelő mintavevő, logisztikai és adatelemző rendszer kialakítása esetén a minták feldolgozása vizsgálattól függően 24-48 órán belül megtörténhet.”
Más módszereket is tesztelnek
Két további módszert is tesztelnek a higiéniai elemző rendszer részeként. Az egyik az ATP higiéniai pálca, amelyet széles körben használnak az élelmiszer-higiéniában, és a kórházakban a felületek tisztaságának ellenőrzésére is. Az ATP minden élő szervezetben megtalálható, mennyiségéből következtetni lehet a mikroorganizmusok számára. Az ATP mennyiségét figyelemmel kísérik a takarítás minőségének felmérése és a terület higiéniai alapértékeinek megállapítása érdekében. „Kiugró értékek esetén átfogó higiéniai mérést végezhetünk (gyakori kórokozók vizsgálata qPCR-el vagy metagenom szekvenálás), és indokolt esetben pluszfertőtlenítésre is sort kerítünk” – avat be Dr. Ősz Ágnes.
Az élelmiszerhigiéniában elterjedt a Microtester elnevezésű készülék használata is, amely képes az összcsíraszám kimutatására. A hagyományos tenyésztéses módszerhez hasonlóan az élő mikroorganizmusokat mutatja ki. Mivel a tápközeg oxigénfogyása alapján méri a mikrobák szaporodását, gyorsabb és pontosabb detektálásra alkalmas: akár 1 sejt/ml kimutatására is 1-12 óra alatt a helyszínen. A Microtester szabadalommal védett és akkreditált módszer, amely fejlesztést követően automatizált mérésre is alkalmassá válhat.
„Azt is kutatjuk, hogy kialakul-e rezisztencia a különböző fertőtlenítőszerekkel szemben. Ez azért fontos, mert az antibiotikum-rezisztencia növekedésével a baktériumok rezisztenssé válhatnak a hatóanyaggal, vagy akár a felületkezelő termékek hordozójával szemben.” – mutat rá Nagy Zsuzsanna. A szakember szerint a vegyipar nem fogja tudni olyan gyorsan megváltoztatni ezeknek a szereknek az összetételét, hogy a kórokozók ne tudják őket lekövetni. Éppen ezért a B+N csapata nagy figyelmet fordít arra is, hogy elkerülje a fertőtlenítőszerekkel szembeni rezisztencia kialakulását. Ha ez megtörténik, a terméket azonnal ki kell cserélni.
Riasztási rendszer a betegek és az egészségügyi dolgozók biztonságáért
A B+N a közeljövőben informatikai platformot és riasztási rendszert kíván kialakítani, amely fertőzésveszély esetén azonnal értesíti a területi vezetőket. A cél, hogy az érintett intézmény higiénikusát kellő időben tájékoztassák a fertőzésveszélyről.
„Megfelelő időso- ros adatmennyiség után már éves trendeket fogunk látni, akár célzottan a SARS-CoV-2 vírusra vonatkozóan is. Az általunk alkalmazott módszerek összességéből egy olyan komplex rendszert építünk fel, amely – egyedülálló módon – lehetővé teszi az adott terület mikrobaközösségének időbeli változása alapján a takarítási folyamatok optimalizálását, igény esetén a mérési eredmények és trendek megosztását a megbízó intézménnyel. Végeredményben pedig a betegek és az egészségügyi dolgozók biztonságának növelését” – hangsúlyozza Dr. Ősz.