Más osztályok munkatársaitól hallottam, hogy összetartó, vidám a LAB/DA Innovations csapata, amely a B+N Referencia Zrt. K+F (kutatás-fejlesztés) munkatársaiból áll.
Meg tudom erősíteni, igen. Fontos kiemelni, hogy itt számíthatunk egymásra. Talán ez azért is lehet, mert eleve így válogatták össze a csapatot.
Hogyan lettél csapattag?
Váltás előtt álltam, egyetemen laborban dolgoztam, volt, hogy 10 órát is. Így talán érthető, hogy elgondolkoztam a váltáson, és 2022 elején rátaláltam a cég hirdetésére. Szerettem volna az alapkutatásból kiszállni, ipari technológiával dolgozni. A B+N-nél ekkor indult a higiéniai projekt, ami számomra nagyon izgalmasnak tűnt. Volt egy „összekötő ember is” is a karrier-projektemben, Dr. Ősz Ágnes, a LAB/DA tudományos munkatársa. Vele régebben dolgoztam már együtt, így az ő jelenléte megerősített abban, hogy belevágjak, igent mondjak a HR-osztálynak.
A bioinformatikus szó játékra hív. Segíts: biológus vagy, vagy inkább informatikus?
Biológusként végeztem. Később csatlakoztam az informatikához. Most már bátran mondom, hogy amikor nem laborban vagyok, mint régen, akkor a számítógép előtt. Utóbbi időben a munkám java részt a számítógép elé köt.
Hogyan kell elképzelni a munkád?
Biológiai adatok feldolgozásával foglalkozom, azok elemzésével. Hétköznapi nyelven azt vizsgálom, hogy a begyűjtött adatok, minták alapján a különböző felületeken milyen mennyiségben, arányban fordulnak elő kórokozók. A LAB/DA-nál biológiai adatokat gyűjtünk, takarítási felületekről származó mintákat, ebből izolált DNS-ek, nukleinsavak vizsgálata, feldolgozása, elemzése a feladatom. Ezek alapján igyekszünk következtetéseket levonni. A biológiát nagyon magas szinten kell értelmezni, hogy az összefüggéseket megtaláljuk.
Mit szeretsz a legjobban a munkádban?
A változatosságot és a kihívásokat! Mert azért az bőven akad – és elmosolyodik, és ha már a vicces résznél vagyunk, megjegyzi: azt is, hogy ha valamit elrontok, azonnal újra tudok tervezni. Az is szerethető, hogy itt folyamatos tanulás van, hiszen kutatunk-fejlesztünk, nincsenek egyértelmű lekövezett útvonalak. Mi alakítjuk az utat, és ebben részt venni kiváltság.
Beszélgetésünk alatt rengeteg szakmai kifejezést használtál. Barátaid szeretnek veled beszélgetni? És értik is, amit mondasz?
Értem, amire célzol – és megint elmosolyodik. Aki bioinformatika területén van, az érti. Igaz, még azért nem vagyunk olyan sokan ebben a szakmában. Tény, voltam én is olyan konferencián, ahol tömény lehetett, amit mondtam, de sajnos sok szakszóra nincs hétköznapi magyar megfelelő szó. Ha előadást tartok, küzdök én is, hogy leegyszerűsítve, informatívan át tudjam adni az anyagot a nem szakmabelieknek. Szóval a barátaim azt mondják: érdekes a munkád! De azért ne gondold azt, hogy nem tudok velük beszélgetni – mondja nevetve.
Felgyorsult a világ, sorra jönnek az új technológiák, robotok, mesterséges intelligencia. A Te szakmád hova futhat ki, mi lehet pár év múlva?
Jól mondod, éppen ezért van nagy hangsúly a mi munkánkon, az adatok feldolgozásán, értelmezésén, majd hasznosításán. Nagyon fontos a jövő tekintetében, hogy minél pontosabb információt, előrejelzést tudjunk adni!
A munkád végeredménye, hogy megkongatod a vészharangot, ha a kinyert adatokban bajt látsz?
Fogalmazhatunk így is. A lényeg: előre tudjunk jelezni, következtetéseket levonni! A felelősség óriási, mert nem mindegy, hogy baj lehet, baj lesz, vagy baj van. Vagy félreértelmezed az adatokat és „semmi nincs”. Minél több mintát gyűjtünk, annál pontosabb információt tudunk mondani, tehát az idő nekünk dolgozik.
A pilot időszakot követően mire számítasz?
Hogy a munkánknak köszönhetően jobb lesz a világ, jobb és biztonságosabb lesz az emberek környezete. A koronavírus-járvány után látjuk igazán, hogy ez mennyire nem magától értetődő.